'mi csak bábok vagyunk ha kell áldozunk vagy átkot adunk...

...és ez tényleg így van.
Bábokvagyunk,bábokként cselekszünk.
Amit a külvilág, a publikum megkíván, azt megtesszük, függetlenül attol, hogyépp MI mitgondolunk a dologról.
Megtesszük,hisz ha nem tennénk meg, megbélyegeznének .
Elmélkedünk rajta ,hogy mennyire visszataszító emberek vesznek körül minket, éshogy mennyire undorító,mikor valaki "leugat" egy másik embert, csupánmert más véleményen van.
Elmélkedünk,de nem teszünk azellen,hogy mi is ilyen egyeddé váljunk.
Számos vitába bonyolódunk, és legtöbbször pusztán abból kifolyólag, hogy az igazunkat bizonyítsuk -bár ez szerintem már nevezhető ráerőltetésnek- másoknak.
Én,személy szerint igyekszem kerülni ezta módszert.
Mindenkinek meglehet a saját véleménye, én meghallgatom, hozzászólok, és megpróbálok egy kompromisszumot kötni.
Ez az egész mozgató rugója.
A kompromisszumkötő készség.
Nagyonkevés emberben van benne, sokkal nagyobb az emberek 70%- ában a makacsság ,ésaz egoizmus.
Ezáltal könnyen átkerülnek/ünk az érem másik oldalára, ahol máris megbélyegzett emberré válunk.
És mindezt miért?
Mert az emberek nem képesek kompromisszumkötésre.
Inkább megszakíytják a kacsolatokat, eltépik a barátságokat, csakhogy az igazuk meglegyen.
S mindeközben valaki őketis megbélyegzi.
Megbélyegzők, és megbélyegzettek vagyunk mind, egyszerre.

szorgalomnak semminyoma, lelkesedés 0;

Végre eljutok eddigis,tudom eztis folytatni.
Hetekóta lélegzetvételnyi időmsincs.
Rendszertelenül eszek ,innisemennyit jóformán... a mindennapos rosszullétek az életemrészévé váltak.
Mareggel összebalhéztzam anyuvalis, aztmondta este megbeszéljük. PERFECT.
Márcsakezkellet..
Alapszinten eza tevaszproject nálam nemegészen úgy sült el,mintahogy vártam.
Konkrétan néha fogalmamnincs holvagyok ,ésminek.
Nemvagyokszép, secsinos ...azegyetlen dolog amiért irigyelhettek eddig a barátaim voltak.
hagsulyozom: EDDIG.
Mostmár jóformán azon veszemészre magam,hogy alig van olyan emebr,akit akkármilyen szinten is, de érdekel hogy mivan velem..

..de..

Vannak viszont akik ujra, vagy még mindig mellettem vannak.
Pár nappal ezelőtt rámírt egyrégi arc...nagyonmeglepett, de nagyonörültem.
Azóta folyamtosan beszélünk ,és talán mondhatomhogy jouton haladunk a régiidők felé?!
Ő az "újra" kategória..
Ésmost a "mégmindig" kategória ...hm.kategória...rosszkifejezés.mindegy.
DósaiBenceBEST. róla felesleges bármit is mondanom./korábbibejegyzésekegyike/*
ZelenákBettinaAnnbella.
A megismerkedésünkben nem játszott szerepet a sors, sem semmilyen különleges körülmény.
Ezegy egyszerű ,őszinte, színtiszta barátság. Nincsenek érdekek, megszűnnek az ellenvetések,és mi nemtudjuk miafájdalom .
Hisz semmisem fáj igazán, mig vagyunk egymásnak.

2009.ápriliskettő.
A csalódásoké volt ez az éjszaka.
És a miénkis egyben.
Együtt sírtunk ott,azon a padon ülve ,káros szevedélyeknek hódolva .
Sötétvolt, aligjártak az utcán... ésmi csak beszélgettünk.
Néha elhaladt egykét fura alak az úton.
Az egyikük vissza is fordult.
Kiderült,nagyhíremvan.
Nagyot nevettünkrajta, majd továbbhaladt.
Hosszu idő után egy rejtéjes srác lépett ki a sötétből ,kutyával.
Egyszerre elillant minden rosszkedv .
Felhőtlenül tudtunk nevetni, és a kutya felhőtlenul tudott rángatni .
A hangulat tetőpontján megérkezett egy újabb srác.
Ismeretlen arc, mégis örömmel fogadtam.
Csupán két dolog van,amit vele kapcsolatban megjegyeztem: a neve,és hogy minden viccemen nevetett.
Mókás személyiség.
Elkezdett minket magávalsodorni a történések árja...és mi hagytuk.
Hisz ki ne hagyta volna ilyen állapotban?!(...)
Ti emlékeztek erre az éjszakára?
Én tisztán..és TE mellettemvoltál..abban a pillanatban sehol,senkivel nemlettem volna szivesebben.
Egyetlen embert kivéve...azt,aki miatt az egészet sírással kezdtem . . .

Ennyicsak .Mer' ennyi ez.

Talán nema legjobb pillanatban ülök le blogot írni hosszú idők után, hisz fáradtvagyok, nyűgös és ittam is.
De kaptamegy blogbejegyzést egy számomra nagyonsokat jelentett személytől.
Nem mondanám,hogy szemrehányó ,de azt sem,hogy ómilyen kedves.
Emlékszem!
Emlékszem mindenre ami voltál,mindenre ami voltam,mindenre ami voltunk.
Nem mernék ilyen egyszerüen csak mondani egy nevet, és ráfogni a dolgokat.
Az hogy én egy bizonyos személlyel jóban lettem, alapjáraton nem kellett volna hogy befojásoljon semmit.
De mégis befojásolt.Akérdés: 'Miért?'
Valami mégsemvolt tökéletes,ha egy ember,egy új ismeretség részemről elégvolt ahoz,hogy távolodjak.
Igen ,én távolodtam.Egyetlen pillanatig sem tagadom,hisz felesleges.
Ki lehet emelni amiket a 'fejedhez vágtam' felvállalom azokat is maradéktalanul.
Sajnálom.
Lehet,nemkellett volna.
Detudod akármilyen komolyvagy és akárhogy értedaz élet nagydolgait...a fejembe nemláthatsz..és nemtudhatod,mitjelentenek nekem egyes emberek.
Egyszerűen erre még tesem vagy képes. Ésez ilyen.

Sajnálom,hogy így alakult...talán még visszacsinálható,de nem most, nem ma..nem ebben az állapotban .:/

Spring , hopes , feelings ,and so on.

Tavasz van.
Végre ,ezt is megéltük .
Bár köszönhetően a globális felmelegedésnek illetve az üvegházhatásnak néha már úgyérzem, ezmár nyár.
Lényegtelen.

Szóóval tavasz. Milyen jól is hangzik..."tavasz".
Mindenki olyan sokat vár ettől az évszaktól.
Talán azért ,mert gyakran azonosítjuk a rügyezést, a télből való kilépést, az első napsugarakat az érzelmi állapotunkkal.
Való igaz, a sötét, fagyos reggelek után szívmelengető érzés ragyogó napsütésre ébredni.
Ám nemhiszem,hogy erős összefüggésben lenne az érzelmeinkkel.
A tavasz egy motiváció.
Egy motiváló erő,melynek segítségével pozitív energiákat szabadítunk fel magunkban.
A pozitív energiák pedig megintcsak ösztönzőek...ösztönöznek a jókedvre, a megoldások keresésére,adott esetben érzelmek táplálására.
Ezért vannak olysokan,akik épp tavasszal lesznek szerelmesek.
Ilyenkor mindenki kicsit boldogabb, akárhogyan is tagadja...a motiváló erők miatt.


A tavasz számomra is meghozta a szerelmet ,épp úgy,ahogy a megoldást is.
Sikerült dűlőre jutnom egy bizonyos személlyel, akivel nagyon hosszú ideig nagyon bizalmas kapcsolatot ápoltam.
Nem állítom,hogy minden rendben,és minden a régi .
Tavasz ide ,tavasz oda, ez nem ilyen egyszerű.
De a kezdő lépést megtettük.
És ez rettentő sokat jelent nekem.LL

Tényeken,hibás vagy merev általánosításon alapuló előre kialakított vélemény ,az előítélet.

Az emberek 90%-a előítélettel szemléli a körülötte élőket.
Sokan állítják ,hogy ők nem előítéletesek, de kérdem én :biztos ez?
Nincs ember ,aki ha ránéz embertársára, érzések nélkül teszi azt.
Ha konkrét,drasztikus előítélet nem is ,egy első benyomás mindenképp kialakul mindenkiben.
Az első benyomások legszűkebb skáláját tekintve valaki elsőre lehet szimpatikus és unszimpatikus.
Ám , nem egyszer előfordul ,hogy valakit első ránézésre unszimpatikusnak nyilvánítunk,később kedves ismerösünknek nevezünk.
Ebből a szemszögből nézve,mikor ártatlanul első benyomást alakítottunk ki magunkban az illetőről ,voltaképp előítéletesek voltunk.
Épp ezért, előítélet,és első benyomás,hiába gondoljuk hogy nem így van, voltaképp egy és ugyan az.
Nem, talán mégsem teljesmértékben.
Ám vegyük alapul a banánt,és az almát.
Hiába más a színük, formájuk, ízük, attól még mind a kettő gyümölcs.
Van aki a banánt szereti,van aki az almát.
Ha megkérdezik tőle,szereti-e a gyümölcsöt, mégsem azt feleli:
-Nem,csak az almát szeretem.
hanem azt,
-Igen.
Hisz gyümölcs,gyümölcs.
Az első benyomás az előítéletesség egy disztingváltabb, erkölcsösebb elnevezése ,"testvére."
De a lényeg ugyan az, az előtt alkotunk véleményt,mielőtt tájékozódnánk,vagy épp az alapján,amit hallottunk,és nem azután hogy megismernénk a személyt,vagy a tapasztalatok alapján.

Megismertelek.

Ma találkoztam Márkóval.[:
Két órán keresztül beszélgettünk.Folyamatosan.
Meglepő volt,de nagyon nagyon jó.
Meglepő volt,hisz nem gondoltam ,hogy vagyunk olyan kapcsolatban,hogy végigbeszélgessünk kétórát.
Talán eddig nem is voltunk, ám mostmár bízton merem állítani,hogy vagyunk.[:
Rájöttem,milyen is Ő valójában.Rengeteg dolgot mesélt,rengeteg dolgot meséltem.És ebből a sok-sok meséből egy számomra hihetetlen jó beszélgetés keletkezett.
Nem vagyok már "szégyellős" előtte,kimondom amit gondolok.Nem tartok a reakciójától,hisz tudom,nem ítélkezik.
Végighallgat ,megfontol,és hozzászól.
Ami kifejezetten különleges Benne az, ha érzi,hogy fájó dologról beszélek,odahúz magához,és megölel.Másik ,számomra hihetetlenül pozítív dolog,hogy ha velem van,akkor tényleg VELEM van,és nem mással.
Újabb pozitív élmény, újabb csodálatos ember.

~Köszönöm,hogy megismerhettelek!!

szeretlekMárkó.(L)[:

Minden csak nézőpont kérdése!

Nem szívesen bocsájtkozom ilyen kényes témák kitárgyalásába, most mégis megteszem.
Megteszem,mert már nembírom nézni ahogy szenvedtek.
Mindenki nagyban górja Debrecent hogy így szar,úgy szar.
Egyrészt nemhiszem,hogy olyan sokkal szarabb lenne nálunk a helyzet,mint bárhol máshol az országban.Vegyük például Budapestet.Úgyis az az etalon,mert ott sokkal jobb.Aha,láccik. 11éves cigánykölyök szorakozásbol embereket késelget.Ez lenne a cél?Erre vágyunk?
Nem mondom,hogy nem lehetne jobb,csak felmérem a lehetőségeket.
Feltételezem,nincs lehetőséged kimenni külföldre,vagy akár országon belül máshová költözni.Ha lenne,megtennéd, nemcsak sirnál itt.
És épp ezért, hamár nincs lehetőséged elmenni máshová,miért nem élvezed itt az életet?
Nemhiszem,hogy tizen x évesen olyszar lehetne itt élni.
Minden éremnek két oldala van, ennek is.

The dark side.
A "sötét" oldal...
a város azon oldala,amely tartalmazza a divatpicsákat,a posereket,és egyébb állatfajokat,melyek leggyakrabban a templomkertben fészkelnek csoportosan betépve ,bebaszva,cigivel a kézben.Életkoruk 10-17 éves korig terjed.Csodálatos látványt nyújt a rajzásuk,ami tavasztól őszig figyelhető meg.Ilyenkor feltűnő,picsanadrágot/picsaszoknyát, hányástól érdekes színt felvett csöcskirakós toppot és egyéb finomságokat viselnek főként a nőstény egyedek.De a hím egyed viseli,azsem csoda.:)
Röviden,tömören :a város BÜSZKESÉGEI .

and..

..The light side.
Hisz ha sötét van,van világos is..
Ez az oldal tartalmaz minden mást.Tartalmazza a templomlépcsőn csókolózó szerelmeseket, a kisbabákat, a kisfiúkat,kislányokat,akik a napsütésben vidáman labdáznak a szüleikkel a főtéren,nevetgélve.
Tartalmazza a kutyát sétáltató időseket,akik meg-megállnak,és elmosolyodnak a játszó kicsiken.
Talán menőbb lenne ha a másik oldalhoz tartoznék, de én ezen az oldalon állok,és szeretek itt élni.
Ha ezt az oldalt látom,mert ezt akarom látni, máris jobban szeretek itt élni. A hibák megmaradnak,de a nevetgélő csöppségek,és szerelmespárok látványa kiköszörülik a csorbát.

Minden csak azon múlik,hogy hová akarsz tartozni,hogyan akarod látni a világot.
Hisz a világ olyan,amilyenné Te teszed.