2009. március 5., csütörtök

Telnek múlnak a napok...

...és mostanában olyan gyorsan,hogy észre sem vettem,és a mából máris tegnap lett.


Felvettek a TÁGba, örülök,ezvolt az álmom .Itt az idő,hogy teljesítsek.;)
Mennifog.Tudom!
Tegnapvolt a tablófotózás,minden kép szörnyűlett,ahogy általában.:D

Ma találkoztam ujra azzal a sráccal,aki régi jó barátom volt.Vagytalán még mindig az.Nagyonjó volt ujra látni,úgylátszott őis örült a találkozásnak.Ezúttal nemfogom elengedni.Őt nem.SZERETEM.

Egyszerű,de mégis bonyolult a helyzet,amibe kerültem.Nem,nemjó szó hogy kerültem,hisz én döntöttem így, inkább amit előállítottam magamnak.
Két hónapja menekülök a múltamtól, egy bizonyos személytől ,és bizonyos emlékektől
a múltban.
Úgy döntöttem,nem akarom tovább.Egyszer már voltam depressziós.Két éven át.Pokoli volt.
NEM megyek oda vissza.SOHATÖBBÉ.
Elhatároztam hát,hogy kiszállok,és pihenek egyet. Talán örökké tartó pihenő lesz,talán nem.
Nem szarom le a világot,nem zárkózom el a szerelemtől,egyszerűen csak nem gondolok rá.
A lényeg,hogy jelenleg jól érzem magam.
Vannak rossz pillanatok,rossz napok,fejfájás.Minden gondom nyilván nem válik majd köddé egyetlen döntéstől.
Jellemző,hogy eljutottam egy pontra,amin jól érzem magam, és ilyenkor PONT ilyenkor bolondul meg minden ember körülöttem.
Hirtelen mindenki rámáll,mindenki akartőlem valami komolyat.
DE
most még ez sem érdekel.





Jól akarok lenni,és ezért jól is vagyok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése