hát ezegy vicc...

Neveket nemszívesen írok,inkább legyen a srác szereplőm most X a csaaj pedig Y.;]
Szóóval..
Miss Y régóta jó barátnőm volt,és persze tudtam hogy Mr. Xhez anno erős szálak fűzték.
X átverte,pontos részletességgel nemtudom hogyan,de a csajnak eléggé fájt..
Ővolt számára a nagybetűs SZERELEM meg minden lazán.
Ezvolt hónapokkal ezelőtt.
Aztánígy én párnapja megismertem egy sráácot,-mint később kiderült,épp AZT a srácot..-ésígy elégjó viszonyba kerültünk.
Aztánigy tegnap Y rámírt,hogy mostén kajak az ő exével járok-e éshogy ezt nemhiszi el,éshogy ez nagyon fájneki,azokután hogy tudom hogy vele mit tett.
Meg különbenis vele akar járni,éppen faszomtudjamár hogy mikor,de említette hogy ő Y akarja,demánis.:)
Lelettem baszcsizva,hogy nemvagyok jó barátnő,éshogy Xel egy darabját megöltük,vagy valami hasonló nagysúlyú szöveg.
Énígy lefagyva álltam és próbáltam a tudomására adnihogy jólenne ha gondolkodna kicsit,mertezígy már nemmenő.
Aztán közben én persze a sráccal is megvitattam a dolgot,ugyhiszem elég sok köze vanhozzá.;]
Ezután a csaj X tudomására adtahogy neki bizony soha nemkéne a srác,engem meg megpróbált mégjobban kiosztani.
Aztán mikor X elment,gondolkodtam,megpróbálok bocsánatotkérni meg minden..
Deígy ma elolvastam XésY naplózott szeptemberi beszélgetéseit..ésígy rohadtul nemaz jöttle mintamit Y mondott nekem.
Nekem teljesen úgytűnt,hogy éppen Miss Y volt a kezdeményező fél..ezen a "dejópasivagy,jujdeakarnálak csak nemlehet" szinten.
Most szószerint fogok idézni: /2009.09.21./
Y:csak tod mi az érdekes ?ha nincs zsófi lehet simán összejöttem volna veled
Y:de hát ez van
Y:attól függetlenül h már nem annyira szeretlek mikor jártunk tetszel:D
Kérdem én...így néz ki egy olyan csaj,akinek pasija van,és főképp akinek SOHANEMKÉNE Mr.X?
Hát csúnyán semmi.:)
És ezitt így ENNYI...
Kedvelem a srácot..nagyon is.:)(LL)
Egyesek meg megtanulhatnának a saját dolgaikba beleverni akis arcukat..nem a máséba.;]
Néhány dolog akaratomon kívül is hangos röhögésre késztet..és ez egy ilyen dolog.:)

news:D

Szép kerek 20napja nem írtam már.Pótolunk.;)
Zajlik az életem, jó a gimi,megvannak az embereim.
Ebesen kurvarég nemvoltam,rohadtul hiányzik,rohadtul hiányoztok.
Szerelmi élet körülbelül a nullával határos...így volt egy hozzám nagyon közelálló személy aztán úgydöntött,hogy énmeg nemállok hozzá közel ésigy laza minden...
Az életmindig megy tovább.;)
Jaj azén drága örcsibarcsim aza Buksi nevezetű egy hülye állat még mindig.
Ezúton is csókoltatlak,jóveled te retek.:)
Ádámmal kibékültünk, mindennél többetjelent, köszönöm.Szeretlek.:)
DÓSAIBENCE faszokvagyunk csak közlöm,mert elmult 18.-a és nemünnepeltünk.
Ezvan.:D Azértmég szeretlek és örökké igymarad.:P
hmhm..
Beeetina nagyonhiányzik.:((L)
aztán szerintem ennyi.:D
csókoltatok mindenkit.

egynap újra találkozni fogunk..(U)

1996-2009

Tegnap délután elveszítettem életem egyetlen hercegnőjét.

Ő Vanda volt.

13 éves, makacs,hisztis,sértődékeny, ám mégis a világ (számomra) legcsodálatosabb lénye.

Vele nőttem fel, kiskoromban a bundájába kapaszkodtam,hogy ne essek el.

A kiskutyáit etettem,térdig érő hóban,körülbelül 6évesen.

Sokáig nem állt módomban közvetlenül gazdájaként viselkedni,pont azért,mert jóformán egyidősek voltunk.

Apuék féltettek tőle, különleges fajta a kuvasz.

Csak egy emberhez tud kötődni.

Sokáig bántott,hogy nem tudtam az az egy ember lenni.. ám mostmár tudom,mindvégig az voltam.

Még akkor is,mikor nem nevelgethettem,nem etethettem,mert még pici voltam.

Az utóbbi pár évben próbáltam mindent bepótolni,amit korábban nem tettem meg.

Szép lassan megszokta,hogy tőlem kap enni,hogy én nevelem.

Mindent próbáltam érte megtenni...de úgy érzem,még ez is kevés volt.

Tudom,hogy ugy ment el,hogy tudta hogy szeretem...éshogy örökké szeretni fogom..

Mégis valamiért szerettem volna velelenni mikor elmegy,hogy neféljen,hogy tudja..

...egynap újra találkozni fogunk..(U):'( Nyugodj Békében Hercegnőm!

a tanulás örökös folyamata..

Mikor megszületünk, azonnal beiratkozunk az élet iskolájába.
Mint minden átlagos iskola,ez is úgy működik; megvannak a korlátok,a szintek,a jutalmak, a büntetések.
Először egész egyszerű dolgokat kell megtanulnunk,mint az ülés,állás,az első lépések.
Később jön a beszéd,az önkifejezés,megtanuljuk szavakba önteni az érzelmeinket.
Kevés idő múlva megkell tanulnunk viselkedni,kontrollálni a tetteinket,nagyjából megtanuljuk mi helyes és mi nem.
Ha helyesen cselekszünk kapunk nyalókát anyuéktól,azonban ha nem, irány a sarok.
Hamár a ház minden sarkának minden négyzetcentiét ismerjük jöhet az ovi.
Társasági életet élünk itt,megtanulunk viszonyulni az emberekhez.
Eljn a kamaszkor.
Ezzel egyidőben mnden ránk zúdul,már értelmes emberek vagyunk,megtanulunk igaz barátokra lelni, szerelembe esni.
Sokszor azonban ez nem elég..sőt egyáltalán nem az.
Mert ugyan az alapok megvannak, arra senkisem tanít meg,hogyan cselekedj mindig helyesen, hogyan tudj mindenkivel szemben elnéző, toleráns,tiszteletteljes,megértő és legfőképp igaz ember lenni.
Ebből kifolyólag rengeteg embert megbántunk, elveszítünk mindaddig,míg megnem találjuk a helyes utat.
Én még nem találtam meg...és elveszítettem egy olyan embert aki az életem legmeghatározóbb személye.Vagy már csak volt...nemtudom:'/
BakróÁdám...örökkészeretnifoglak...és remélem, egyszer mindent jóvá tehetek...
mert..
"..ÉRTED a csillagot le hoznám poklokon át mennék; éltető mosolyodért a halálból is visszajönnék.."

kislelki zűrzavar.

Valahogymost minden zavaros,valahogymost semmisem tiszta,valahogymost sokminden fáj.

Fáj a magány,fáj az unalom,fájhogy néha a tettek előtt nem gondolkodom.

Volt valaki, aki nagyon rövid idő alatt nagyon fontos lett számomra.

Aztán épp ilyen rövid idő alatt...nos, mondjuk így: visszalépett.

És azthiszem,most rohadtszépen fejeztem ki magam.

Azóta idegileg elég labilisan állok.

Sokszor nem látszik, de én érzem.Mikor hihetetlen apró dolgok az őrület határára kergetnek.

És a sírógörcs kerülget,és szétverem az első dolgot ami a kezemközé kerül,és szétmegy a fejem.

Lazán nem kellemes érzés.

Akárhova megyek,akármit kezdek magammal...az alapfiling ugyanaz.

Pont mint kb 3éve.

Nemhagyom hogy megint oda kerüljek...nem akarok odakerülni,ahol akkor voltam.

Sohatöbbénem.

Iyenkor legszívesebben kiállnék az utca közepére,és azt ordítanám:Valaki segítsen!:/

DósaiBence. 1éveveled=).

Elsemhiszem.Felengedetteza szutyok...-.-'
Mindegy.Alényeg.:

2008.07.18.
Épp egyéve,és egynapja indult azegész.
Voltál Te,és voltam én.
Azota hihetetlensok dolgon mentünk keresztül..nemkellhogy részletezzem,tudomhogy emlékszel.
Ha valaki megkérni,hogy mondjak egy rossz dolgot, ami történt az egyév alatt...
...nemtudnék mondani.
Mikornagyonfájt is, mikor fullpadlon voltam...Veled még azis szépvolt.
Mert széppé tetted.^^
Ésezért örökké hálásleszek.
Sohanemakarlak elvesziteni.
Egyéve voltál Te.. és voltam én... ésmost ittvagyunk MI.=)(L)
Nagyonszeretlek,és KÖSZÖNÖM.

'mi csak bábok vagyunk ha kell áldozunk vagy átkot adunk...

...és ez tényleg így van.
Bábokvagyunk,bábokként cselekszünk.
Amit a külvilág, a publikum megkíván, azt megtesszük, függetlenül attol, hogyépp MI mitgondolunk a dologról.
Megtesszük,hisz ha nem tennénk meg, megbélyegeznének .
Elmélkedünk rajta ,hogy mennyire visszataszító emberek vesznek körül minket, éshogy mennyire undorító,mikor valaki "leugat" egy másik embert, csupánmert más véleményen van.
Elmélkedünk,de nem teszünk azellen,hogy mi is ilyen egyeddé váljunk.
Számos vitába bonyolódunk, és legtöbbször pusztán abból kifolyólag, hogy az igazunkat bizonyítsuk -bár ez szerintem már nevezhető ráerőltetésnek- másoknak.
Én,személy szerint igyekszem kerülni ezta módszert.
Mindenkinek meglehet a saját véleménye, én meghallgatom, hozzászólok, és megpróbálok egy kompromisszumot kötni.
Ez az egész mozgató rugója.
A kompromisszumkötő készség.
Nagyonkevés emberben van benne, sokkal nagyobb az emberek 70%- ában a makacsság ,ésaz egoizmus.
Ezáltal könnyen átkerülnek/ünk az érem másik oldalára, ahol máris megbélyegzett emberré válunk.
És mindezt miért?
Mert az emberek nem képesek kompromisszumkötésre.
Inkább megszakíytják a kacsolatokat, eltépik a barátságokat, csakhogy az igazuk meglegyen.
S mindeközben valaki őketis megbélyegzi.
Megbélyegzők, és megbélyegzettek vagyunk mind, egyszerre.